Magad mögött hagynád az ipari kaját? Helyi, kistermelői finomságokat ennél? Akkor csatlakozz egy bevásárlóközösséghez (más néven: kosárközösséghez) -- vagy szervezz egy újat!
Sok inspirációt és gyakorlati segítséget kaphatsz mindehhez két vendégünktől, Jacsó Enikőtől (Budafoki Kosár) és Zalatnay Lászlótól (Nyíregyházi Kosár), akik már évek óta működtetnek ilyen rendszert. Velük beszélgetett a két műsorvezető, Kovács Dóri és Surányi Bori.
Kiutak podcastunk (amely a Kihalni veszélyes csatornáján jelentkezik minden hónapban) második epizódja nagyon gyakorlatias -- de azért az elmélet sem hiányzik belőle. Itt hallgathatod meg.
A mi víziónkban egy olyan vidék szerepel, ahol kis léptékű, lehetőleg permakultúrás alapokon nyugvó biogazdaságokban termelik meg az élelmünket társadalmilag megbecsült gazdálkodók. 2010-ben Ángyán József programjával reális esély látszott ara, hogy ebbe az irányba mozduljunk el. Ám Ángyánt hamar kiakolbólították, így maradt a pusztító iparszerű, intenzív mezőgazdaság. Az eddigi jelek sajnos azt mutatják, hogy ha kormányzási lehetőséget kap, az egyesült ellenzék sem kíván ezen változtatni: egy olyan embert állított ugyanis agrárpolitikai kabinetjének élére, akitől nem várható kedvező irányú elmozdulás. Mindez egyértelműen aggasztó, ezért csatlakoztunk ehhez a nyilatkozathoz.
Az Első Kis-Pesti Kertben jártunk. Utoljára öt évvel ezelőtt interjúztunk náluk (bizony, a kert már 2012 óta virágzik), most kíváncsiak voltunk, hogy miként működik a kertközösség. A legaktívabb – mint ahogy sok másik közösségi kertben is – az idősebb korosztály, akik nagy örömmel és lelkesen viszik a hátukon a kertet, de azért gyerekekből és fiatal szülőkből sincs hiány. Egy gyönyörű, ápolt kertet sikerült létrehozni és fenntartani az évek során, ahová igazi felüdülés betérni. Egyértelműen sok tartós kapcsolatot hozott a kezdeményezés, de emellett érdemes kiemelni igen aktív tankerti tevékenységüket is. Több iskola, óvoda csemetéi látogatják rendszeresen a kertet és tanulnak náluk akár ültetést, növénygondozást a tanparcellában, vagy pedig felismerő, szórakoztató játékokat játszanak.
A tatabányai Gördülő Kosár bevásárlóközösségnél interjúzott terepmunkás csapatunk nemrégiben. A bevásárlóközösségben környékbeli kistermelők és gazdák termékeit lehet megrendelni, a heti átadónapokat pedig - amikor a termelőkkel személyesen is lehet találkozni - olykor különféle programok is színesítik. Előzetes várakozásainkhoz képest azonban mást is találtunk: szoros együttműködésben működik a bevásárlóközösséggel a Gördülő Paradicsom Szociális Szövetkezet. E szervezeten keresztül a Mozgáskorlátozottak Komárom-Esztergom Megyei Egyesülete vegyszermentes zöldség- és gyümölcstermesztésben foglalkoztat sérülteket, és terményeik egy részét értékesítik is a bevásárlóközösség révén. Ezen felül érzékenyítő programokat is tartanak, főleg iskolások számára.
Terepes csapatunk két tagja február 9-én az esztergomi Kiskosár Bevásárlóközösség szervezőivel készített interjúkat. A bevásárlóközösség átadási napjain hétről hétre több tucat család juthat helyi, kistermelői élelemhez, és találkozhat is a környékbeli termelőkkel. A termesztés körülményeinek jobb megismerése, illetve a kapcsolatok erősítése érdekében a vásárlóknak közös termelőlátogatásokat szerveznek, de a gazdák is többször összeülnek egy évben. A közelmúltban elkezdtek a termelők szemléletformálására is nagyobb hangsúlyt helyezni annak érdekében, hogy az általuk szerzett bevételek lehetőleg helyben tudjanak tovább forogni. Tapasztalataik továbbadásával más bevásárlóközösségek indulását is szeretnék segíteni - ahogy tették ezt már korábban is, igencsak sikeresen.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a Kisközösségi Program munkatársainak hathatós segítségével helyi, termelői piac indult idén áprilisban akciókutatásunk egyik helyszínén, Nagybörzsönyben. Azóta minden szombaton kínálták portékáikat a helyi és környékbeli termelők.
Terepmunkánk legfrissebb helyszíne az Alföld északi peremén található Hajdúnánás volt augusztusban. Elsősorban a helyi önkormányzat gazdaságfejlesztési kezdeményezései, azon belül is helyi pénze, a Bocskai korona jó híre hívott minket a városba. Amit aztán ott láthattunk, hallhattunk, megízlelhettünk, minden képzeletet felülmúlt. A helyi önkormányzat gazdaságfejlesztési elképzeléseinek működtetése még elég fiatal, de máris országos híre van. A kb. 17 500 fős város – amely nemrég még majdnem 20 ezer lakosú volt – ugyanúgy küzd az elvándorlással, mint a hasonló vagy még kisebb települések. Ennek megállítására, a város vonzóvá, marasztalóvá tételére a helyi vezetés, elsősorban a 2010-ben megválasztott polgármester, Szólláth Tibor saját példája alapján – mint 2003-ban az „Év biogazdája” címet kapott biotermelő – kezdte el az önkormányzat erőforrásait is az értékteremtő biogazdálkodásra átállítani.
A városban a professzionális tudás és szervezettség ötvöződik a helyi elkötelezettséggel, az értékteremtéssel, és alkot különleges elegyet, aminek nyomán egyre több embert foglalkoztató, a helyi értékeket feltáró, bemutató, és ügyes módszerekkel helyben tartó, a javakkal gondosan bánó munka immár a külső szemlélő számára is vonzó eredménye tárult fel előttünk. A polgármester az elmúlt évek során sorban szemelte ki azokat a vezető személyeket, akik a maguk területén jól teljesítettek, elhivatottak voltak, és kérte fel őket a város érdekében elvégzendő munkára. Így lett a városnak a helyi piacon belül Nánási Portéka nevű saját márkája, megújult közösségi jószágtartása, szociális szövetkezet által vitt ökogazdálkodása a Kenderes Kertben, a helyi termékek, szolgáltatások elszámolásához használt helyi pénze, megújuló tradicionális szalmaipara, a helyi termál- és gyógyvizet egyre jobban kiaknázó gyógyfürdője. Arkhimédész híres mondása: „adj nekem egy szilárd pontot, és egy emelővel az egész világot kifordítom a sarkából”. Hajdúnánás megtalálta ezt a szilárd pontot, és az emelője is megvan hozzá. A megoldás pedig igazi közösségi megoldás lett, amivel nekünk is példát mutat. Aki nem hiszi, járjon utána. Mi is ezt tettük. De legalábbis érdemes megnézni a Nánási Portéka márkafilmjét.
Terepmunkánk legutóbbi helyszíne a festői szépségű palóc falu, Rimóc volt. A helyi önkormányzat nemcsak a térségben (Nógrád megye), de országos szinten is példaértékű kezdeményezései keltették föl az érdeklődésünket: a megújuló energiaforrások egyre szélesebb körű használata, a helyi általános iskola környezeti nevelési gyakorlata (főleg tankert formájában), valamint az önkormányzati földeken közmunkával termelt élelmiszerek fölhasználása a közétkeztetésben.
Továbbá a településen az 1990-es évek eleje óta működik szociális bolt, ahol helyi termékeket is lehet kapni - az árusítás során keletkezett hasznot pedig a Rimóc Községért Alapítványon keresztül a falu, illetve a közintézmények fejlesztésére fordítják. A közösségi ház ad otthont a Települési Értéktárnak.
Ottlétünkkor a polgármesteri posztot 25 éve betöltő Beszkid Andorral, a közmunkaprogram helyi szervezéséért felelős Beszkid Jánosnéval és a tankerti foglalkozások vezetőjével, Szabó Mónikával beszélgettünk. Rimóc, éppúgy mint a falvak túlnyomó többsége elöregedéssel, elnéptelenedéssel küzd, ám a szép környezet és a faluvezetés előremutató, céltudatos fejlesztései vonzóak lehetnek a vidékre költözők számára, ami a falvat új élettel töltheti meg.
2015 áprilisában terepes csapatunk 6 év után visszatért első kutatási helyszínére, a Tolna megyei Nagyszékelybe. Leginkább az utóbbi évek változásaira, eredményeire, tanulságaira voltunk kíváncsiak.
Néhány alapító tag távozása ellenére a KÖRTE-ben (Közösségi Önellátásra Ráhangoló Tudatos Együttműködés) jelenleg is kb. 5 háztartás törekszik laza közösségben önellátásra, ez az úgynevezett „KÖRTE-mag.” A családi ökologikus megoldásokon túl több példaértékű kezdeményezésben is részt vesznek.
A 2015 márciusában indult, a Norvég Civil Alap által finanszírozott „Gyümölcsészháló” programban a Göcsej Természetvédelmi Alapítvánnyal működnek együtt. A program céljai között szerepel egy hatékonyan működő gyümölcsészhálózat létrehozása, amelynek Tolna megyei mentorai KÖRTE-tagok lesznek.
A tápiószelei Növényi Diverzitás Központtal együttműködve egy 2015 őszén véget erő génmegőrzési pályázat keretein belül tájfajtákból álló faiskolát hoztak létre. Több sikeres országos rendezvényt is megvalósítottak: 2011-ben itt volt Élőfalu találkozó, évente három alkalommal magfogó tanfolyamokat tartanak, 2013 nyarán pedig országos permakultúrás tábort szerveztek.
A KÖRTE nyitott a faluközösség irányába, a helyi rendezvények szervezése és a közösségépítés is hangsúlyossá vált az életükben. Létrejött a főként nagyszékelyi lakosokból álló KÖRTE-szimpatizánsok köre. A jövőben szeretnék elérni, hogy a KÖRTE egyenlő legyen a nagyszékelyi aktív emberek közösségével.
Nagybörzsönyi akciókutatásunk első gyakorlati eredményeként április 25-én elindult a helyi termelői piac a faluban. Mindez elsősorban egy maroknyi nagybörzsönyi lakos érdeme, akik az elmúlt hónapokban rengeteg önkéntes munkával megteremtették a piacnyitás feltételeit. Ám ők maguk is mondják, hogy a piac aligha létezne a Kisközösségi Program munkatársainak kezdeményezőkészsége és bátorítása, valamint az általuk bevont szakértők segítsége nélkül.
A szezonban a piac minden szombaton működni fog, az árusok sokféle termékkel (elsősorban finom élelmiszerekkel) várják a vásárlókat.
Szeptemberben a Baranya megyei Alsómocsoládon járt terepmunkás csapatunk. Érdeklődésünk középpontjában a tavaly májusban bevezetett helyi pénz, a rigac állt, mégis, mint kiderült, ez csak egy a polgármester és lelkes szakértői csapata által indított kezdeményezések közül.
A rigac is hozzájárul ahhoz, hogy a lakosok életminősége javulhasson: például átgondolt házfelújítási programot találtunk, amelyben szívesen részt vesznek a helyiek. Emellett lehetőség nyílik többek között arra is, hogy a Start munkaprogram keretében termelt zöldségeket és gyümölcsöket helyi pénzen vásárolják meg.
Ezen kívül is számtalan projektben megjelenik az ökologikus szemlélet még akkor is, ha nem ezen van az elsődleges hangsúly. Példaértékű a szakértők bevonása a tervezési folyamatok egy-egy lépcsőjébe. Jelenleg is új, izgalmas folyamatok zajlanak (pl. mikrotérségi unió megalakulása), így érdemes lesz továbbra is odafigyelni erre a településre, amely nem egyszer a trendek előtt jár.
A Szociálpedagógia folyóiratban jelent meg Gelencsér Zsófia munkatársunk tanulmánya a herencsényi Ökotársulás kezdeményezésről, amely részben a Kisközösségi Program keretein belül végzett kutatásokon alapszik.
A Nógrád megyei faluban budapestiek egy csoportja vásárolt földet munkahelyeket teremtve helyieknek, miközben ők maguk ellenőrzött forrásból biominőségű élelmiszerhez jutnak. A tanulmány itt olvasható.
Terepmunkás csapatunk két kis abaúji településen, Hernádszentandráson és Göncruszkán interjúzott. Mindkét faluban nagyszerű, példaértékű kezdeményezésekre bukkantunk.
Hernádszentandráson Üveges Gábor polgármester vezetésével immár negyedik éve zajlik a Bioszentandrás program, amellyel a kis falunak lehetősége nyílt kitörni a rendszerváltás óta tartó sokszor reménytelennek tűnő helyzetből. A program keretében eredetileg önkéntesen 25 ember kezdett dolgozni.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet és Matthew Hayes szakmai segítségével a biocsapat ökológiai gazdálkodási képzéseken vett részt, majd eleinte 6000 m2-en, mára pedig 2,5 ha-on folytatnak biogazdálkodást. A termékeket helyben feldolgozzák, vagy frissen értékesítik (pl. Encsen a díjnyertes Anyukám mondta étteremnek szállítanak). A tervek szerint a program jövőre már önellátó lehet.
A program 2013-ban elnyerte az Európai Territoria Innovációs Díjat. A biogazdaságon kívül számos egyéb módon is megújult a falu: évi kb. 25 közösségi rendezvényt tartanak, tanodát nyitottak, a helyi fiataloknak pedig igyekeznek az iskolán kívül minden lehetőséget biztosítani a faluban (van például színjátszókörük, terveznek zeneiskolát nyitni stb.).
Göncruszkán hasonló helyzetből indulva a helyi református közösség indított el változásokat. Sohajda Levente lelkész a családi méhészetet az egyházközösségnek adományozta, s azt a közösség önkéntes munkával tartja fent. A méhészetből befolyó pénzeket arra fordították, hogy felújítsák és Tálentum Iskola néven újranyissák a helyi iskolát. A közösség a felújítást teljesen önkéntes alapon végezte, és a működtetésben is így vesznek részt.
Az iskola 2011-ben indult 16 gyerekkel, mára 12 településről járnak ide diákok. Speciális oktatási programot valósítanak meg, melynek során a gyerekeket problémamegoldásra és a közösségbe való beilleszkedésre nevelik. Jelenleg alsó tagozat működik, de szeretnék fokozatosan 8 osztályosra kibővíteni az iskolát.
Ezen kívül egy tangazdaságot is működtetnének, amelynek célja az lenne, hogy gyerekek megismerhessék és megszerethessék a háztáji gazdaságot, és reális alternatívát lássanak benne. Rengeteg, a helyi szegény gyerekeket segítő programjuk is van.
Mindkét kezdeményezés nagyon pozitív példája annak, hogy egy összetartó helyi kisközösség kitartó munkával milyen pozitív változásokat indíthat el a saját környezetében.
Terepmunkás csapatunk a Fejér megyei Pázmándon járt egy ökologikus kisközösség után kutatva. A Pázmándi Mesefalu Egyesület néhány éve alakult, amikor az alapítók hawaii utazása és egy ottani „mesefalu” kezdeményezés hatására arra jutottak, hogy érdemes volna itthon is útjára indítani valami hasonlót.
Hosszas mérlegelés után úgy döntöttek, hogy nem szeretnének elkülönült közösséget alkotni a településen belül, hanem a településen szétszórva, hálózatos elhelyezkedésükkel jobban tudnak a falu egészére is hatással lenni. A 10-15 főt számláló kisközösség minden tagja valamilyen környezetkímélő megoldást alkalmaz a háztartásában, és a közösség számára valamilyen szolgáltatást is nyújt.
A pázmándi termelőket számos módon támogatják, például az érdi Natúrkosár bevásárlóközösségbe szállítanak termékeikből, valamint jelenleg egy pázmándi termelői piac elindításán dolgoznak.
Nemrég Almásházán és Ligetfalván járt terepmunkás csapatunk, ahol a Göcsej Természetvédelmi Alapítvány tevékenységével ismerkedhettek meg.
Az Alapítvány már több mint egy évtizede folytat ifjúsági környezeti nevelést és oktatómunkát a helyi hagyományokról, természetvédelemről a drámapedagógia módszerét is alkalmazva. Az utóbbi években a tájfajta gyümölcsfák megőrzésével és szaporításával kiemelten foglalkoznak.
Rendkívüli népszerűségnek örvend a zalaegerszegi Göcsej Falumúzeumban megrendezésre kerülő márciusi oltónapjuk, gyümölcsészeti oktatást tartanak több zalai településen, de szerveztek már magbörzét is, illetve hosszútávon foglalkoznak hagyományos tájfajta gyümölcsfák felmérésével is.
Programjaiknak és jelenlétüknek köszönhetően egyre többen foglalkoznak a kertjeikben még fellelhető régi gyümölcsfák átörökítésével, de felhívták a figyelmet a hagyományos gazdálkodási formák jelentőségére is. Több apró göcseji falu hálózatában kialakulóban van egy tudatosan gondolkodó és együttműködő közösség, akik például bevásárlóközösséget is létrehoztak és helyi termékeket vásárolnak egymás között.
A pályázati nehézségekkel dacolva továbbra is a természetkímélő gazdálkodás és gyümölcsészet oktatására helyezik a hangsúlyt, különösen a fiatalok és a gazdálkodni vágyók körében.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács megbízásából Kajner Péter, Lányi András és Takács-Sánta András összeállítottak egy gyűjteményt „A fenntarthatóság felé való átmenet jó példái” címmel.
A 38 esettanulmány döntő többsége olyan lelkesítő olvasmány, amelyek egyértelműen jelzik, hogy léteznek Magyarországon mintaértékű ökologikus helyi kezdeményezések. Az esettanulmányok közül tizenkettőt Takács-Sánta András írt a Kisközösségi Program keretein belül végzett terepmunkák alapján: Vép, Soproni kékfrank, Talentum Kör, Herencsény, Kerecsend, Gyula, Szatyor, Liliomkert, Évkerék Ökotanya, Első Kis-Pesti Kert, Krisna-völgy és Visnyeszéplak.
Az esettanulmányok mellett mindenképp érdemes elolvasni az összeállítás bevezető tanulmányát is (2. fejezet). A gyűjtemény letölthető az NFFT.hu oldalról.
Terepmunkás csapatunk egy korábbi kutatási helyszínen, Káptalantótiban járt, ahol a Liliomkert piac aktuális helyzetéről érdeklődött.
A 2007-ben alapított piac gyorsan országos hírnévre tett szert, ugyanis ez volt hazánk egyik első termelői piaca. Hivatalosan ekkor még nem beszélhettünk termelői piacról, mivel még jogi fogalomként sem létezett, és a túlzottan szigorú higiéniai előírások is sokáig akadályozták az elterjedésüket. Ám az akkor hatályos jogszabályokkal szembemenve – polgári engedetlenséggel élve – mégis elindult a piac.
Harmathy Ildikó kezdeményezése számtalan termelőnek nyújt fontos értékesítési lehetőséget, akik nemcsak a faluból és közvetlen környékéről, hanem sokszor az ország távolabbi régióiból is érkeznek. Ökológiai szempontból ideális lenne, ha a termelők és portékáik kisebb sugarú körből jönnének, de a Liliomkert különleges hangulata és az emberséges légkör ezt feledteti a vásárlóval.
Mára úgy tűnik, hogy az építési hatósággal is megegyezésre jutottak a terület használatáról, és a Vidékfejlesztési Minisztérium is elismerte a Liliomkertet hivatalos termelői piacként, amely mint ökologikus értékesítési és fogyasztási modell, úttörő jelentőségűnek bizonyult a termelői piacok hazai népszerűsítésében.
Májusban terepmunkás csapatunk a Szatyor bevásárló közösségről készített interjút Kármán Erikával, a Szatyor főszervezőjével. A közösség, amelyet néhány lelkes önkéntes indított el, évek óta működik Budapesten. Mára önálló egyesületük és boltjuk van.
Céljuk eredetileg az volt, hogy jó minőségű, egészséges (organikus) és helyi élelmiszerhez jussanak, mára azonban már tudatosan törekednek a környezettudatos és a fenntartható szemlélet terjesztésére is. Mintegy 30 helyi termelőtől szállítanak Budapestre élelmiszert (zöldséget, gyümölcsöt, lekvárokat, szörpöket stb.).
Alapvetően nem dobozrendszerként működnek (bár vannak egység csomagjaik is). Náluk a vevő maga állíthatja össze, hogy melyik termelőtől és mit rendel. Így a Szatyor sokkal rugalmasabban működik, mint a külföldön elterjedt CSA rendszerek. Rendszeresen szerveznek találkozókat a termelők és a vásárlók között, illetve számos egyéb programot is, ezzel erősítve a közösségi formát.
A Szatyor országszerte több hasonló közösség létrejöttét inspirálta (sok közülük ugyanezt a nevet viseli), illetve szorgalmazzák, tapasztalataik megosztásával segítik is ilyenek létrejöttét.
Márciusban terepmunkás csapatunk újra felkeresett egy korábban már meglátogatott helyszínt. A kerecsendi óvoda önkormányzati fenntartású konyháján 2010-ben átfogó reformba kezdtek az önkormányzat, az óvodavezetés és az élelmezésvezető összefogásával.
A konyha az óvodát és az általános iskolát látja el napi ötszöri étkezéssel, összesen 300 főt kiszolgálva. Alapvető célként tűzték ki az egészségesebb menzai étkeztetést, amely a gyermekek fejlődése szempontjából kiemelten fontos.
Ennek eszközeként számos újítást vezettek be, például több zöldségkrémlevest főznek, a késztermékeket, só és cukor használatát visszaszorították, az ételek elkészítésében pedig a frissességre törekednek.
Az alapanyagokat, amikor csak tehetik, a helyi termelőktől szerzik be, az önellátást pedig nagyban segíti az önkormányzati földeken közmunkások által termelt zöldség és gyümölcs. A menza reformja nemcsak a gyermekek egészséges fejlődését szolgálja, hanem az ökológiai fenntarthatóság felé is sikeres törekvés.
Gyulára egyszerre több dolog is vonzotta a terepmunkás csapatunkat. Az önkormányzat és a Gyulai Hangya Szociális Szövetkezet példaértékű, több területet összefogó programot dolgozott ki, és próbál megvalósítani a helyi gazdaság fellendítésére és a háztáji gazdaságok felélesztésére.
Földbankot hoztak létre, amelynek célja a mezőgazdasági területek aktív hasznosítása, elsősorban az elhanyagolt területek művelésbe vonásával és szociális alapú hasznosításával. A Háztáji Gazda Hálózat keretei között pedig többfajta vetőmag, palánta, facsemete és háziállat került kiosztásra az érdeklődők között.
A program a helyi termelőknek az értékesítésben is segít: létrehozták a gyulai védjegyet és faházakat helyeztek ki szerte a városban, ahol tudják saját és egymás termékeit árulni. A gyulaiak kapcsolatban vannak a tápiószelei génbankkal is, ahol a közmunkaprogram keretében tájfajták és őshonos növények továbbszaporításával foglalkoznak.
A közösség által támogatott mezőgazdaság egy különleges válfaját, valósítják meg a Nógrád megyei Herencsény községben az Ökotársulás biogazdaságban. Terepmunkás csapatunk nemrégiben ide látogatott el, és készített mélyinterjúkat.
Az 55 városi család közös tulajdonában álló földterületet a biodinamikus gazdálkodás elvei szerint, szakszerű irányítással művelik helyi alkalmazottak. A város és falu partnerségén alapuló modellben a tagok asztalára dobozrendszerben szállítva hetente friss bioélelmiszer kerül, ami a falubelieknek megélhetést nyújt. A gazdaságban közel 90 fajta növény terem az év során, mellettük pedig őshonos baromfikat is nevelnek. Egy mintagazdaság kialakításával a helyieket és az odalátogatókat is a föld természetkímélő művelésére szeretnék ösztönözni.
Szeged környékén is elindult a közösség által támogatott mezőgazdaság az Évkerék Ökotanya révén. Terepmunkánk során a szervezőkkel interjúztunk.
Szegedtől nem messze él egy házaspár, akik zöldséget termesztenek, állatokat tartanak, és az egész életvitelüket igyekeznek fenntarthatóvá tenni. Bő egy éve friss zöldséggel látják el vevőkörüket, közel 40 családot. Zöldségeik idén tavasztól hivatalosan is bio minősítést kapnak.
Hosszú távú céljuk, hogy főállásban folytassák ezt az életvitelt és minél több emberhez eljuttassák a tapasztalataikat, illetve motiválják őket, hogy a saját környezetükben hasonló kezdeményezést indítsanak. Bár bevallásuk szerint sok mindenen kell még javítaniuk, az érdeklődés irántuk egyre nagyobb, ami a szívből jövő lelkesedésüknek köszönhető.
Közösség által támogatott mezőgazdaság kezdeményezésre sajnos még kevés példa létezik Magyarországon, de a tahitótfalui Háromkaptáré egyelőre berobbanó sikertörténetnek nevezhető. Terepmunkásaink velük interjúztak.
Habár csak 2010 őszén indult a tervezés, de 2011-ben már 40 családot láttak el hetente biozöldséggel a mintegy 1 hektáros tahitótfalui gazdaságból. A szentendrei, váci és pilisszentlászlói családok a biopiaci ár alatt megbízható, egészséges élelmiszerhez jutnak.
Mivel a hetente egyszer érkező doboz tartalma csak az átvételkor derül ki, ez arra késztette a résztvevőket, hogy átalakítsák a korábbi berögzült főzési szokásaikat, ami úgy tűnik, nem okozott nagy nehézséget. Viszont cserébe új zöldségféléket és recepteket ismerhettek meg a közösségen belül.
Ez a fajta vevő-eladó kapcsolat nemcsak a fogyasztónak kedvező, de a termelő is nagyobb biztonságban van, hiszen az előre garantált, sőt előre fizetett bevétel miatt tervezhetőbb az egész éves munkája.
...helyi ökoközösséget alapítanál bárhol a világban és szakmai segítségre van szükséged!
...ha csatlakoznál egy már létező magyarországi közösséghez, de nem találtad még meg az igazit!
...a már meglévő közösségeddel szívesen inspirálódnátok, szívesen cserélnétek tapasztalatot más kezdeményezések képviselőivel (pl. az Új Koma Háló tagjaival)!
...úgy gondolod, szakmailag érdemes volna együttműködnünk!
...szívesen járulnál hozzá anyagilag a Kisközösségi Program céljaihoz!
Te is hiszel abban, hogy kisközösségek nagy változásokat idézhetnek elő?
Ha lehetőséged van “befektetni” a Kisközösségi Programba, akár rendszeresen, akár csak egy-egy alkalommal, bármekkora pénzadományt hálásan fogadunk. Adományod kulcsfontosságú számunkra, mert működésünket az önkéntes munka mellett döntően magánszemélyek támogatásaiból biztosítjuk. Közvetlenül a Helyi Kisközösségek Nonprofit Kft.-n keresztül utalhatsz nekünk.
Bankszámlaszámunk: 16200151-00151601 – MagNet Bank
IBAN (nemzetközi számlaszámunk): HU31-16200151-00151601-00000000 SWIFT code: HBWEHUHB, MagNet Bank
*Támogathatod bankkártyás fizetéssel is a Kisközösségi Programot, a támogatáshoz átirányítunk a kiutak.hu portálunkra
Mire fordítjuk a jelenleg beérkező támogatásokat?
Az Új Koma Háló szervezési és működési költségei – a támogatások segítenek abban, hogy közreműködésünkkel helyi ökoközösségek alakuljanak és működjenek minél több településen, továbbá tapasztalataikkal egymást is segítsék.
Országjáró terepmunkánk útiköltségei és munkadíjai – az adományok segítenek abban, hogy minél több ígéretes helyi fenntarthatósági kezdeményezést látogathassunk meg, illetve adjunk hírt ezekről kiadványainkban, honlapunkon és előadásaink során.
A Kiutak.hu portálunk fejlesztése – adományokból tudjuk finanszírozni a fejlesztési költségeit annak az oldalnak, ahol cselekvési tippekkel és tudásanyagok ajánlóival segítjük a formálódó és már létező helyi ökoközösségek működését.
Kérjük, adományozáskor jelöld meg, ha a fenti célok közül valamelyiket kifejezetten támogatni szeretnéd.
További támogatási lehetőség:
Segítő Bankkártya Program - Amennyiben a MagNet Banknál rendelkezel bankkártyával, a Segítő Bankkártya Program keretében is támogathatod a Kisközösségi Programot.
Amennyiben úgy gondolod, hogy szívesen járulnál hozzá, hogy minél több helyi kisközösség váljon aktívan cselekvő részesévé az ökológiai fordulatnak, támogass minket!
Köszönjük, hogy adományoddal hozzájárulsz céljaink megvalósításához!
A mi víziónkban egy olyan vidék szerepel, ahol kis léptékű, lehetőleg permakultúrás alapokon nyugvó biogazdaságokban termelik meg az élelmünket társadalmilag megbecsült gazdálkodók. 2010-ben Ángyán József programjával reális esély látszott ara, hogy ebbe az irányba mozduljunk el. Ám Ángyánt hamar kiakolbólították, így maradt a pusztító iparszerű, intenzív mezőgazdaság. Az eddigi jelek sajnos azt mutatják, hogy ha kormányzási lehetőséget kap, az egyesült ellenzék sem kíván ezen változtatni: egy olyan embert állított ugyanis agrárpolitikai kabinetjének élére, akitől nem várható kedvező irányú elmozdulás. Mindez egyértelműen aggasztó, ezért csatlakoztunk 
