Ahogy megígértük, 2013-ban is lesz Látó-Mező Közösségi Ökotábor. A programok már megvannak, a táborvezetők már készülnek, az időpontok és a további részletek pedig hamarosan érkeznek.
Addig is, hogy a várakozás ne legyen olyan nehéz, látogassatok meg minket a Facebookon, ahol naprakészen értesülhettek a tábori hírekről, felidézzük a tavalyi élményeket, és más hasznos és izgalmas információt is megosztunk veletek!
#Nagybörzsöny
#Tábor
#Látó-Mező
Mi lesz a program?
- Reggel 7 óra: találkozunk a Keleti pályaudvaron a kijelzők alatt. 7:15 kor indul a vonat (Újszász-Szolnok irány). A jegyedet vedd meg addigra Farmosig.
- A mentés fél 9-kor kezdődik, ha autóval érkezel, addigra várunk.
- A mentés ideje a békák számától függ, de ez általában délig lezajlik.
- Megnézzük a mocsárnál a Kékbegy tanösvényt. Egy pallósor ível át a nádason, így beleláthatsz a nádasok élővilágába.
- A mentés után kisebb kirándulást tervezünk a szikeseken, ilyenkor tavasszal csodaszép, nagyon változatos az élővilága.
- Ha van időnk, bekukkantunk a Vízparti Élet Házába, ahol a környék élővilágával ismerkedhetnek meg az érdeklődök.
Körülbelül 4-5 óra körül érkezünk vissza a Keletibe a programtól függően.
A részvétel ingyenes, a vonatjegyet, az utazási költséget kell magadnak kifizetned.
Már biztos, hogy jönni szeretnél, de nem tudod, mit kell hozni?
Vízálló cipőt és koszolható ruhát javaslunk. Egy kis elemózsiáról se feledkezz meg, hiszen a munka során igencsak megéhezik, megszomjazik az ember.
Ha szeretnél részt venni a programon, jelezd felénk, kérdéseidet is tedd fel bátran itt: latomezo@gmail.com.
A csapat létszáma sajnos korlátozott, ezért jelentkezz gyorsan, ha szeretnél jönni!
Mit csinál egy békamentő?
Segít a brekiknek eljutni a telelőhelyükről a tavaszi szaporodóhelyükre. Farmos község határában a Farmosi Nagy-nádast évről évre kétéltűek tízezrei, nagyrészt barna ásóbékák keresik fel ugyanis szaporodási célzattal.
Honnan jönnek a békák?
A nádasba a közelben lévő gyepekről vonulnak az állatok, ahol év közben élnek, illetve a telet földbe ásva hibernáltan töltik.
Miért nem tudják ezt a békák egyedül megoldani? Mért kellünk mi?
Mert vonulási útjukat a 311-es út illetve a vasútvágányok keresztezik. Segítség nélkül kétéltűek tömegei esnének áldozatul a forgalomnak. Szóval rád is szükség van!
Idén az önkéntesek március 2-án állítják fel az ideiglenes terelőkerítést, mely megakadályozza a békákat abban, hogy feljussanak az útra. A kerítés tövébe vödröket ásunk le, melyekbe az éjszakai vonulás során belepottyannak az állatok. Mi pedig reggel a te segítségeddel összegyűjtjük a „csapdába” esett kétéltűeket és együtt visszük át őket a mocsárhoz.
#Tábor
#Békamentés
#Látó-Mező
Gyulára egyszerre több dolog is vonzotta a terepmunkás csapatunkat. Az önkormányzat és a Gyulai Hangya Szociális Szövetkezet példaértékű, több területet összefogó programot dolgozott ki, és próbál megvalósítani a helyi gazdaság fellendítésére és a háztáji gazdaságok felélesztésére.
Földbankot hoztak létre, amelynek célja a mezőgazdasági területek aktív hasznosítása, elsősorban az elhanyagolt területek művelésbe vonásával és szociális alapú hasznosításával. A Háztáji Gazda Hálózat keretei között pedig többfajta vetőmag, palánta, facsemete és háziállat került kiosztásra az érdeklődők között.
A program a helyi termelőknek az értékesítésben is segít: létrehozták a gyulai védjegyet és faházakat helyeztek ki szerte a városban, ahol tudják saját és egymás termékeit árulni. A gyulaiak kapcsolatban vannak a tápiószelei génbankkal is, ahol a közmunkaprogram keretében tájfajták és őshonos növények továbbszaporításával foglalkoznak.
#Élelmiszer
#Terepmunka
Terepmunkás csapatunk Szegeden járt, ahol a Csuhéj Szociális Szövetkezet vezetőivel készítettünk interjút. A szövetkezetben egy hagyományos népi mesterséget, a csuhépapucsfonást élesztették újjá. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével együttműködve immár több mint egy éve hátrányos helyzetűeket foglalkoztatnak és vezetnek vissza (vagy éppen be) sikeresen a munka világába.
A csuhépapucs alapanyagául a kukoricatermesztésben hulladéknak számító kukoricacsuhé szolgál, amelyet helyi biogazdaságokból szereznek be. Az ország számos pontján és rendezvényén tartanak bemutatókat és vásárt, többek között Ópusztaszeren, a budapesti Hagyományok Házában és a szegedi Dóm téren.
A kezdeményezést jelenleg még pályázati pénzből finanszírozzák, amelynek meghosszabbítása azonban egy éve tolódik, így sajnos nem biztos, hogy ebben a formában fognak tudni tovább működni.
#Hulladék
#Terepmunka
Terepmunkánk keretében magyarországi nádgyökérzónás és talajbiológiai szennyvíztisztítókról készítettünk interjúkat Sióagárdon, Aparhanton (Tolna megye) és Budapesten.
Ezen víztisztítási technológiák lényege, hogy a vízből a szennyezőanyagok nagy részét természetes úton, a nád vagy a fák gyökérzónájában természetesen előforduló mikrobákkal távolítjuk el.
Sióagárdon a kb. 1300 fős falu kommunális szennyvizét egy nádgyökérzónás telep tisztítja. A falu polgármesterével és a telep kivitelezőjével készítettünk interjút, akik elmondták, hogy bár a technológia maga működőképes, náluk problémák vannak vele.
Egyrészt a telep túlterhelt, mivel a tervezett két tisztítóműtárgy közül csak az egyik épült meg. Másrészt a lakosok fegyelmezetlenek, az esővizet a csatornába vezetik, ami további túlterhelést okoz, ezen kívül sokszor „nem odaillő” tárgyakat dobálnak bele, amik tönkreteszik a szivattyúkat.
Az 1100 fős Aparhanton ezzel szemben minden szempontból példaértékű nyárfás szennyvíztisztítót építettek. Itt a település polgármesterével, illetve Budapesten a telepet tervező mérnökkel készítettünk interjút.
Ezek alapján megtudtuk, hogy a telep kialakítása mindössze 14,5 millió forintba került (ez hagyományos szennyvíztisztító telep esetén ennek sokszorosa lenne), és 2001-es indulása óta egyszer sem szorult karbantartásra. Az üzemeltetése gyakorlatilag nem igényel energiát, teljesen ingyen működik. A faluban nincs csatorna, a szennyvizet két szippantó autóval viszik a telepre. Ez az egyetlen költség, ami az üzemeltetés során fellép, ezt az önkormányzat a vízdíjból képes keresztfinanszírozni. Mivel mindenkitől személyesen viszik el a szennyvizet, azonnal kiderül, ha valaki nem rendeltetésszerűen használja a rendszert.
A szennyvíz gravitációsan folyik a fák közé, ahol a talajban gyakorlatilag teljesen megtisztul. A telep „karbantartását” önkormányzati birkanyáj végzi, az állatok a fák között legelnek, így nincs szükség kaszálásra. A nyájból megoldható a helyi iskola étkeztetésének egy része, a fasorok ritkításából pedig bevétele is van a falunak.
#Budapest
#Terepmunka