Mi lesz a program?
- Reggel 7 óra: találkozunk a Keleti pályaudvaron a kijelzők alatt. 7:15 kor indul a vonat (Újszász-Szolnok irány). A jegyedet vedd meg addigra Farmosig.
- A mentés fél 9-kor kezdődik, ha autóval érkezel, addigra várunk.
- A mentés ideje a békák számától függ, de ez általában délig lezajlik.
- Megnézzük a mocsárnál a Kékbegy tanösvényt. Egy pallósor ível át a nádason, így beleláthatsz a nádasok élővilágába.
- A mentés után kisebb kirándulást tervezünk a szikeseken, ilyenkor tavasszal csodaszép, nagyon változatos az élővilága.
- Ha van időnk, bekukkantunk a Vízparti Élet Házába, ahol a környék élővilágával ismerkedhetnek meg az érdeklődök.
Körülbelül 4-5 óra körül érkezünk vissza a Keletibe a programtól függően.
A részvétel ingyenes, a vonatjegyet, az utazási költséget kell magadnak kifizetned.
Már biztos, hogy jönni szeretnél, de nem tudod, mit kell hozni?
Vízálló cipőt és koszolható ruhát javaslunk. Egy kis elemózsiáról se feledkezz meg, hiszen a munka során igencsak megéhezik, megszomjazik az ember.
Ha szeretnél részt venni a programon, jelezd felénk, kérdéseidet is tedd fel bátran itt: latomezo@gmail.com.
A csapat létszáma sajnos korlátozott, ezért jelentkezz gyorsan, ha szeretnél jönni!
Mit csinál egy békamentő?
Segít a brekiknek eljutni a telelőhelyükről a tavaszi szaporodóhelyükre. Farmos község határában a Farmosi Nagy-nádast évről évre kétéltűek tízezrei, nagyrészt barna ásóbékák keresik fel ugyanis szaporodási célzattal.
Honnan jönnek a békák?
A nádasba a közelben lévő gyepekről vonulnak az állatok, ahol év közben élnek, illetve a telet földbe ásva hibernáltan töltik.
Miért nem tudják ezt a békák egyedül megoldani? Mért kellünk mi?
Mert vonulási útjukat a 311-es út illetve a vasútvágányok keresztezik. Segítség nélkül kétéltűek tömegei esnének áldozatul a forgalomnak. Szóval rád is szükség van!
Idén az önkéntesek március 2-án állítják fel az ideiglenes terelőkerítést, mely megakadályozza a békákat abban, hogy feljussanak az útra. A kerítés tövébe vödröket ásunk le, melyekbe az éjszakai vonulás során belepottyannak az állatok. Mi pedig reggel a te segítségeddel összegyűjtjük a „csapdába” esett kétéltűeket és együtt visszük át őket a mocsárhoz.
#Tábor
#Békamentés
#Látó-Mező
Gyulára egyszerre több dolog is vonzotta a terepmunkás csapatunkat. Az önkormányzat és a Gyulai Hangya Szociális Szövetkezet példaértékű, több területet összefogó programot dolgozott ki, és próbál megvalósítani a helyi gazdaság fellendítésére és a háztáji gazdaságok felélesztésére.
Földbankot hoztak létre, amelynek célja a mezőgazdasági területek aktív hasznosítása, elsősorban az elhanyagolt területek művelésbe vonásával és szociális alapú hasznosításával. A Háztáji Gazda Hálózat keretei között pedig többfajta vetőmag, palánta, facsemete és háziállat került kiosztásra az érdeklődők között.
A program a helyi termelőknek az értékesítésben is segít: létrehozták a gyulai védjegyet és faházakat helyeztek ki szerte a városban, ahol tudják saját és egymás termékeit árulni. A gyulaiak kapcsolatban vannak a tápiószelei génbankkal is, ahol a közmunkaprogram keretében tájfajták és őshonos növények továbbszaporításával foglalkoznak.
#Élelmiszer
#Terepmunka
Terepmunkás csapatunk Szegeden járt, ahol a Csuhéj Szociális Szövetkezet vezetőivel készítettünk interjút. A szövetkezetben egy hagyományos népi mesterséget, a csuhépapucsfonást élesztették újjá. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével együttműködve immár több mint egy éve hátrányos helyzetűeket foglalkoztatnak és vezetnek vissza (vagy éppen be) sikeresen a munka világába.
A csuhépapucs alapanyagául a kukoricatermesztésben hulladéknak számító kukoricacsuhé szolgál, amelyet helyi biogazdaságokból szereznek be. Az ország számos pontján és rendezvényén tartanak bemutatókat és vásárt, többek között Ópusztaszeren, a budapesti Hagyományok Házában és a szegedi Dóm téren.
A kezdeményezést jelenleg még pályázati pénzből finanszírozzák, amelynek meghosszabbítása azonban egy éve tolódik, így sajnos nem biztos, hogy ebben a formában fognak tudni tovább működni.
#Hulladék
#Terepmunka
Terepmunkánk keretében magyarországi nádgyökérzónás és talajbiológiai szennyvíztisztítókról készítettünk interjúkat Sióagárdon, Aparhanton (Tolna megye) és Budapesten.
Ezen víztisztítási technológiák lényege, hogy a vízből a szennyezőanyagok nagy részét természetes úton, a nád vagy a fák gyökérzónájában természetesen előforduló mikrobákkal távolítjuk el.
Sióagárdon a kb. 1300 fős falu kommunális szennyvizét egy nádgyökérzónás telep tisztítja. A falu polgármesterével és a telep kivitelezőjével készítettünk interjút, akik elmondták, hogy bár a technológia maga működőképes, náluk problémák vannak vele.
Egyrészt a telep túlterhelt, mivel a tervezett két tisztítóműtárgy közül csak az egyik épült meg. Másrészt a lakosok fegyelmezetlenek, az esővizet a csatornába vezetik, ami további túlterhelést okoz, ezen kívül sokszor „nem odaillő” tárgyakat dobálnak bele, amik tönkreteszik a szivattyúkat.
Az 1100 fős Aparhanton ezzel szemben minden szempontból példaértékű nyárfás szennyvíztisztítót építettek. Itt a település polgármesterével, illetve Budapesten a telepet tervező mérnökkel készítettünk interjút.
Ezek alapján megtudtuk, hogy a telep kialakítása mindössze 14,5 millió forintba került (ez hagyományos szennyvíztisztító telep esetén ennek sokszorosa lenne), és 2001-es indulása óta egyszer sem szorult karbantartásra. Az üzemeltetése gyakorlatilag nem igényel energiát, teljesen ingyen működik. A faluban nincs csatorna, a szennyvizet két szippantó autóval viszik a telepre. Ez az egyetlen költség, ami az üzemeltetés során fellép, ezt az önkormányzat a vízdíjból képes keresztfinanszírozni. Mivel mindenkitől személyesen viszik el a szennyvizet, azonnal kiderül, ha valaki nem rendeltetésszerűen használja a rendszert.
A szennyvíz gravitációsan folyik a fák közé, ahol a talajban gyakorlatilag teljesen megtisztul. A telep „karbantartását” önkormányzati birkanyáj végzi, az állatok a fák között legelnek, így nincs szükség kaszálásra. A nyájból megoldható a helyi iskola étkeztetésének egy része, a fasorok ritkításából pedig bevétele is van a falunak.
#Budapest
#Terepmunka
A fenti címmel tart félórás előadást Takács-Sánta András december 5-én a Párbeszéd a fenntarthatóságért sorozat soron következő alkalmán. Az esemény 17.30-tól késő estig tart, a helyszín a budapesti Grund (Budapest, VIII kerület. Nagytemplom u. 30.).
Az előadás beharangozója: Kik fogják elindítani társadalmainkat az ökológiai fenntarthatóság irányába? Manapság legtöbben az állami vagy az egyéni cselekvésben bíznak. Ám ez aligha elég, új cselekvőkre is szükség volna. Miért lehetnének kulcsszereplők helyi kisközösségek ebben a folyamatban?
#Budapest
#Előadás