A Kisközösségi Program Hírei

A frissen indult recity.hu internetes portál a fenti címmel közöl interjút Takács-Sánta Andrással a Kisközösségi Programról, különös tekintettel a városi cselekvési lehetőségekre.

Az interjú a recity.hu-n olvasható.

#Interjú #Sajtó

A 2014-es táborunkra betelt a létszám, teljes a gyerekcsapat.

Szeretettel várunk minden további érdeklődőt, de innentől csak várólistára lehet jelentkezni.

#Nagybörzsöny #Tábor #Látó-Mező

Terepmunkánk keretében a Fejér megyei Abán interjúztunk, ahol 2005 óta működik egy részvételi demokrácia kísérlet.

Az önkormányzati kezdeményezésű programban a település lakosságát kb. 200 fős utcaközösségekbe szervezték, ami kettős célt szolgál: egyrészt az utcaközösségeken belül a közös programok révén erősödnek az emberi kapcsolatok, másrészt az egyes utcák képviselői tagjai a magisztrátus intézményének. Ez a testület arra szolgál, hogy megtárgyalják a kisváros egyes fontos ügyeit. Az utcaképviselők mellett tagjai a polgármester, az önkormányzati képviselők, valamint helyben működő cégek, civil szervezetek és egyházak képviselői.

A kezdeményezéshez vezető útról és az indulás óta eltelt 9 év tapasztalatairól Aba polgármesterével, az egyik utcaközösség képviselőjével és a kultúrház vezetőjével beszélgettünk.

#Terepmunka

Régóta vizsgáljuk már terepmunkáink és szakszövegek segítségével a külföldi és magyar szívességbankokat. Március közepén Szegeden, a Waldorf-iskolában tettünk látogatást, ahol egy nagyon érdekes szívességbank-megoldással találkoztunk.

Az iskolán belül működő Szívességbank lehetővé teszi, hogy a szülők, tanárok, de még a tanulók is (hetedik osztálytól fölfelé) tallér segítségével tudjanak különböző szolgáltatásokat, használt tárgyakat, saját készítésű ékszereket, kézművesterméket adni-venni.

2008 óta működik a Szívességbank, jelenleg az iskola két lelkes tanárának vezetésével. Mintául egy egyesületi keretek között működő cserekör szolgált, de a módszer iskolában való alkalmazását ők dolgozták ki és fejlesztik tovább az évek során.

Legújabb innovatív ötletük a – Norvég Civil Alap támogatásával – frissen elkészült közösségi iskolakert gondozása a szívességbank bevonásával. Ez úgy történik, hogy a tanév során főként az iskola diákjai (6., 7. és 8. osztály) művelik meg a kertet tanórák keretén belül; hétvégenként és a szünetekben a Szívességbank tagjai gondozzák. A munkákat a Szívességbank Kert Munkacsoportja (tanárok, szülők, külsősök) koordinálja, a kertészeti tevékenység elvégzéséért tallért utal. Amikor beérik a termés, elsőként azoknak ajánlják fel tallérért, akik aktívan részt vettek a kertművelésben, a megmaradt terményeket pedig a többi szívességbank-tag viheti haza szintén tallér ellenében.

A szegedi Waldorf-szívességbank speciális helyzete miatt (intézményen belül működik) és a sok innovatív ötlet megvalósításával további inspirációt nyújthat a többi hasonló kezdeményezés számára is.

#Szívességbank #Terepmunka

Terepmunkás csapatunk két kis abaúji településen, Hernádszentandráson és Göncruszkán interjúzott. Mindkét faluban nagyszerű, példaértékű kezdeményezésekre bukkantunk.

Hernádszentandráson Üveges Gábor polgármester vezetésével immár negyedik éve zajlik a Bioszentandrás program, amellyel a kis falunak lehetősége nyílt kitörni a rendszerváltás óta tartó sokszor reménytelennek tűnő helyzetből. A program keretében eredetileg önkéntesen 25 ember kezdett dolgozni.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet és Matthew Hayes szakmai segítségével a biocsapat ökológiai gazdálkodási képzéseken vett részt, majd eleinte 6000 m²-en, mára pedig 2,5 ha-on folytatnak biogazdálkodást. A termékeket helyben feldolgozzák, vagy frissen értékesítik (pl. Encsen a díjnyertes Anyukám mondta étteremnek szállítanak). A tervek szerint a program jövőre már önellátó lehet.

A program 2013-ban elnyerte az Európai Territoria Innovációs Díjat. A biogazdaságon kívül számos egyéb módon is megújult a falu: évi kb. 25 közösségi rendezvényt tartanak, tanodát nyitottak, a helyi fiataloknak pedig igyekeznek az iskolán kívül minden lehetőséget biztosítani a faluban (van például színjátszókörük, terveznek zeneiskolát nyitni stb.).

Göncruszkán hasonló helyzetből indulva a helyi református közösség indított el változásokat. Sohajda Levente lelkész a családi méhészetet az egyházközösségnek adományozta, s azt a közösség önkéntes munkával tartja fent. A méhészetből befolyó pénzeket arra fordították, hogy felújítsák és Tálentum Iskola néven újranyissák a helyi iskolát. A közösség a felújítást teljesen önkéntes alapon végezte, és a működtetésben is így vesznek részt.

Az iskola 2011-ben indult 16 gyerekkel, mára 12 településről járnak ide diákok. Speciális oktatási programot valósítanak meg, melynek során a gyerekeket problémamegoldásra és a közösségbe való beilleszkedésre nevelik. Jelenleg alsó tagozat működik, de szeretnék fokozatosan 8 osztályosra kibővíteni az iskolát.

Ezen kívül egy tangazdaságot is működtetnének, amelynek célja az lenne, hogy gyerekek megismerhessék és megszerethessék a háztáji gazdaságot, és reális alternatívát lássanak benne. Rengeteg, a helyi szegény gyerekeket segítő programjuk is van.

Mindkét kezdeményezés nagyon pozitív példája annak, hogy egy összetartó helyi kisközösség kitartó munkával milyen pozitív változásokat indíthat el a saját környezetében.

#Élelmiszer #Terepmunka