Régóta vizsgáljuk már terepmunkáink és szakszövegek segítségével a külföldi és magyar szívességbankokat. Március közepén Szegeden, a Waldorf-iskolában tettünk látogatást, ahol egy nagyon érdekes szívességbank-megoldással találkoztunk.
Az iskolán belül működő Szívességbank lehetővé teszi, hogy a szülők, tanárok, de még a tanulók is (hetedik osztálytól fölfelé) tallér segítségével tudjanak különböző szolgáltatásokat, használt tárgyakat, saját készítésű ékszereket, kézművesterméket adni-venni.
2008 óta működik a Szívességbank, jelenleg az iskola két lelkes tanárának vezetésével. Mintául egy egyesületi keretek között működő cserekör szolgált, de a módszer iskolában való alkalmazását ők dolgozták ki és fejlesztik tovább az évek során.
Legújabb innovatív ötletük a – Norvég Civil Alap támogatásával – frissen elkészült közösségi iskolakert gondozása a szívességbank bevonásával. Ez úgy történik, hogy a tanév során főként az iskola diákjai (6., 7. és 8. osztály) művelik meg a kertet tanórák keretén belül; hétvégenként és a szünetekben a Szívességbank tagjai gondozzák. A munkákat a Szívességbank Kert Munkacsoportja (tanárok, szülők, külsősök) koordinálja, a kertészeti tevékenység elvégzéséért tallért utal. Amikor beérik a termés, elsőként azoknak ajánlják fel tallérért, akik aktívan részt vettek a kertművelésben, a megmaradt terményeket pedig a többi szívességbank-tag viheti haza szintén tallér ellenében.
A szegedi Waldorf-szívességbank speciális helyzete miatt (intézményen belül működik) és a sok innovatív ötlet megvalósításával további inspirációt nyújthat a többi hasonló kezdeményezés számára is.
#Szeged
#Szívességbank
Terepmunkás csapatunk Szegeden járt, ahol a Csuhéj Szociális Szövetkezet vezetőivel készítettünk interjút. A szövetkezetben egy hagyományos népi mesterséget, a csuhépapucsfonást élesztették újjá. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével együttműködve immár több mint egy éve hátrányos helyzetűeket foglalkoztatnak és vezetnek vissza (vagy éppen be) sikeresen a munka világába.
A csuhépapucs alapanyagául a kukoricatermesztésben hulladéknak számító kukoricacsuhé szolgál, amelyet helyi biogazdaságokból szereznek be. Az ország számos pontján és rendezvényén tartanak bemutatókat és vásárt, többek között Ópusztaszeren, a budapesti Hagyományok Házában és a szegedi Dóm téren.
A kezdeményezést jelenleg még pályázati pénzből finanszírozzák, amelynek meghosszabbítása azonban egy éve tolódik, így sajnos nem biztos, hogy ebben a formában fognak tudni tovább működni.
#Szeged
#Hulladék
#Szociális szövetkezet
Szeged környékén is elindult a közösség által támogatott mezőgazdaság az Évkerék Ökotanya révén. Terepmunkánk során a szervezőkkel interjúztunk.
Szegedtől nem messze él egy házaspár, akik zöldséget termesztenek, állatokat tartanak, és az egész életvitelüket igyekeznek fenntarthatóvá tenni. Bő egy éve friss zöldséggel látják el vevőkörüket, közel 40 családot. Zöldségeik idén tavasztól hivatalosan is bio minősítést kapnak.
Hosszú távú céljuk, hogy főállásban folytassák ezt az életvitelt és minél több emberhez eljuttassák a tapasztalataikat, illetve motiválják őket, hogy a saját környezetükben hasonló kezdeményezést indítsanak. Bár bevallásuk szerint sok mindenen kell még javítaniuk, az érdeklődés irántuk egyre nagyobb, ami a szívből jövő lelkesedésüknek köszönhető.
Blogjuk itt érhető el.
#Szeged
#Élelmiszer
#Fenntarthatóság
