Cserépfalvi könyvmegálló
Múlt hétvégén a Bükk lábánál fekvő Cserépfalun jártak munkatársaink, ahol egy egyszerű, ám nagyszerű közösségi kezdeményezésre, egy könyvmegállóra (vagyis egy buszmegállóba kihelyezett minikönyvtárra) voltak kíváncsiak. Arra keresték a választ, hogy vajon mennyire használják ezt a szolgáltatást a település lakói. A látogatást egy korábbi, a kezdeményezés elindítójával, Tóth Péterrel készített interjú előzte meg, aki elmondta, hogy immár másfél éve működik a könyvmegálló, amelynek elsődleges célja, hogy az emberek olvassanak. Bárki elvihet könyvet, amit később visszavihet, vagy rakhat a polcra helyette másikat, de az sem gond, ha nem kerül új könyv a régi helyére. A rendszer nem igényel sok törődést: folyamatosan cserélődik a kínálat, és nagyon sok a könyvfelajánlás.
A településen élők jó ötletnek tartják a kezdeményezést, de főként azok használják, akik gyakran járnak a központba, illetve busszal közlekednek. Az is kiderült a terepmunka során, hogy ez a külföldi példák mintájára létrehozott könyvmegálló nem igazán tölt be közösségfejlesztő funkciót Cserépfalun - ám nem azért, mert maga az eszköz nem jó, hanem mert a faluban már eleve egy összeszokott, összetartó közösség működik, mindenki ismer mindenkit. Más településeken viszont, ahol adódik igény a közösségfejlesztésre, minden bizonnyal jól kiaknázható eszköz lehetne a könyvmegálló, hiszen annak használata (leginkább a könyvekkel kapcsolatban kialakuló párbeszédeknek köszönhetően) erősítheti a lakók már meglévő kapcsolatait, illetve újak kialakulásában segíthet.
