Korábbi híreink
Közösségek ébredése – Előadás Debrecenben
Egy meghívásnak eleget téve a fenti címmel tartott beszélgetéssel összekötött nyilvános előadást Takács-Sánta András január 28-án, szombaton Debrecenben, a Csapókerti Közösségi Házban.
Részlet a meghívóból:
„Vízhiány, mérgezett élelmiszerek, sivár tájak, ellenséges emberek. Egyre inkább ilyen világ vár ránk, ha a jelenlegi pazarló, felelőtlen életmódunkat folytatjuk. De könnyű elképzelni egy vidámabb, élettel teli jövőt is. Vajon mit tehetünk azért, hogy ez utóbbi váljon valóra? Egyedül, elszigetelten nem sok mindent. Ám mi történne, ha összefognánk hasonlóan gondolkodó barátainkkal, és helyi kisközösségeket formálnánk? Így már hatalmas energiák szabadulhatnak föl, ráadásul még jól is érezhetjük magunkat. Hogy kezdjünk bele a közösségalapításba? És mit tehetünk együtt egy élhetőbb világért? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk a bevezető előadás után.”
Igazi sikertörténet a Háromkaptáré
Közösség által támogatott mezőgazdaság kezdeményezésre sajnos még kevés példa létezik Magyarországon, de a tahitótfalui Háromkaptáré egyelőre berobbanó sikertörténetnek nevezhető. Terepmunkásaink velük interjúztak.
Habár csak 2010 őszén indult a tervezés, de 2011-ben már 40 családot láttak el hetente biozöldséggel a mintegy 1 hektáros tahitótfalui gazdaságból. A szentendrei, váci és pilisszentlászlói családok a biopiaci ár alatt megbízható, egészséges élelmiszerhez jutnak. Mivel a hetente egyszer érkező doboz tartalma csak az átvételkor derül ki, ez arra késztette a résztvevőket, hogy átalakítsák a korábbi berögzült főzési szokásaikat, ami úgy tűnik, nem okozott nagy nehézséget. Viszont cserébe új zöldségféléket és recepteket ismerhettek meg a közösségen belül. Ez a fajta vevő-eladó kapcsolat nemcsak a fogyasztónak kedvező, de a termelő is nagyobb biztonságban van, hiszen az előre garantált, sőt előre fizetett bevétel miatt tervezhetőbb az egész éves munkája.
Közösségi szélerőmű Vépen
A Vas megyei Vépen található Magyarország első közösségi szélerőműve, amelyet 2005-ben avattak föl. Itt jártunk terepmunkán.
A szélerőmű egy év alatt átlagosan 1,2 millió kilowattóra áramot termel az országos hálózatra csatlakozva. A megépülés óta közel tízezer ember látogatott már el a szélerőműhöz, ahol interaktív bemutató várta az érdeklődőket. A vépi szélerőmű különlegessége az, hogy az általa termelt bevételből a település közvilágításának finanszírozásához sikerült három évig hozzájárulni, valamint a tervek szerint a lakosok is résztulajdonosai lehetnek majd a bővülő szélerőparknak. Azonban a Magyar Energia Hivatal szűkösen osztott átvételi kvótái és az alacsony átvételi ár miatt erre még várniuk kell a vépieknek.
Kisközösségek hatalma
A fenti címmel közölt interjút a Ma és Holnap című folyóirat a Kisközösségi Programról Takács-Sánta Andrással.
„Egyre többen vagyunk, akik látjuk azt, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági berendezkedés nem fenntartható, nemcsak az ökológiai problémák miatt, hanem egyéb okokból sem. Ezen tehát valahogy változtatnunk kell, ez a fő motiváció. […] Nem tűnik a valóságtól elrugaszkodott ötletnek, hogy egy-két évtizeden belül mondjuk minden ezredik magyar ember legyen aktív tag egy ilyen kisközösségben. Ez körülbelül tízezer embert jelentene, ennyien biztosan vagyunk itthon, akik egy ökologikusabb társadalmat szeretnénk.”
A teljes interjú elolvasható ITT.
A Megyeri Nóra által készített interjú a Ma és Holnap XI. évfolyamának 6. számában jelent meg.
A Kisközösségi Programról Clevelandben!
Jelenleg az Egyesült Államokban tanuló munkatársunk, Pólya Viktor előadást tart a Kisközösségi Programról november 27-én Clevelandben, az 51. Magyar Kongresszuson. A Magyar Társaság által szervezett rendezvényre száznál is többen érkeznek majd Észak-Amerika különböző pontjairól. A konferencia mottója: "Élenjáró magyarok: A magyarság jó hírneve a nagyvilágban".
A Kossuthon a Kisközösségi Programról
November 12-én, szombaton 22.30-tól a Kossuth Rádió Esti beszélgetések a Földről című félórás műsorában Takács-Sánta András egyéb témák mellett a Kisközösségi Programról, a hozzá kapcsolódó ideákról is beszél.
Rendhagyó hátterű Tokaji-hegyi tanösvény
Terepmunkásaink októberben Tokajban interjúztak, egy különleges tanösvény kapcsán.
Habár a turistatérképek nem jelölik külön, a Tokaji-hegyen egy különleges tanösvényre bukkanhatnak az arra járók. A tanösvény egyediségét az adja, hogy nem az állami természetvédelem alakította ki, hanem egy lelkes helyi civil kezdeményezés eredménye. A Tokajért Természetvédelmi Egyesület (TOTEM) tagjai egy helyi egyetemista szakdolgozata alapján tervezték és építették meg a tanösvényt, amely a kéktúra útvonal mentén halad. Közérthetően mutatja be a terület növény- és állatvilágát, tájtörténetét. A tanösvény jó terepet biztosít a helyi Tokaji Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola diákjainak is, akik gyakorlati tanórák keretében látogatják.
Suska Kör
Terepkutatásunk során a pénzalternatívák hazai példái után is érdeklődünk. Így találtunk a Suska Körre.
A Suska Kör egy ún. szívességbank, ahol az emberek pénz közvetítése nélkül cserélhetnek termékeket, szolgáltatásokat. Immár harmadik éve működik stabilan, fizetőeszközük a Suska. Alapelvük, hogy a rendszer ne legyen központosított, hanem minden tag egyénileg vállaljon felelősséget a kereskedés során. Budapesten, havonta változó helyszínen megrendezésre kerülő piacokon találkoznak, két piac között pedig egyéni "vásárlások" alkalmával. Október végén a Suska Kör két szervezőjével készítettünk interjút.
Zöld Kalandozások: Nélkülözhetetlen közösségek
Október 19-én, szerdán 18 órától a budapesti Humusz Házban (XI. Saru u. 11.) beszél Takács-Sánta András a Kisközösségi Programról. A 30-40 perces előadást beszélgetés, vita követi majd. A Humusz Szövetség Zöld Kalandozások sorozatába tartozó rendezvény ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! További információk ITT.
HUMÁNÖKOLÓGIA TANFOLYAM INDUL!
Jelentkezési határidő: szeptember 12.
Szeretne többet tudni a mindannyiunkat fenyegető környezeti problémákról? Szeretne tenni ellenük, csak még nem tudja pontosan, mit is volna igazán érdemes?
„Rapa Nui vagy Tikopia? – Ökológiai válság és kiútlehetőségek” címmel 2011. szeptember 19-étől újra elindul a Kisközösségi Program tízhónapos Humánökológia tanfolyama. Előképzettségtől és korosztálytól függetlenül ajánljuk a tanfolyamot mindenkinek, aki megalapozott tudást akar szerezni a környezeti problémákról és enyhítésük lehetőségeiről.
Témakörök: 1. Az emberi bioszféra-átalakítás története. 2. A fő környezeti problémák áttekintése. 3. A környezeti problémák társadalmi háttere és a fő kiútlehetőségek. 4. Az ökológiai gondolkodásmód alapjai. 5. Ellenérvek az „antizöld” érvekkel szemben. 6. Mit tehetünk mi?
A részletekért kattintson ide!
Szeretettel hívunk minden érdeklődőt!
Szentjánosbogár előadás, interaktív foglalkozás
Augusztus 15-én Piliscsabán, a Szentjánosbogár Közösség Szenior Táborában tart előadást Takács-Sánta András, a Kisközösségi Program szakmai vezetője. A három blokkból álló, másfél órás előadás madártávlati képet ad az ember környezet-átalakító tevékenységének múltjáról, korunk fő környezeti problémáiról, valamint a kiútlehetőségekről, különös tekintettel a helyi, (kis)közösségi megoldásokra. Az előadást egyórás interaktív foglalkozás követi majd, ahol a résztvevők kiscsoportokban gondolhatják tovább és vitathatják meg a helyi, közösségi kiútlehetőségeket.
Itt az első részlet a kézikönyvünkből!
Innen letölthető az első rövid részlet a Kiútikönyv munkacímet viselő, készülő kézikönyvünkből.
A szöveg azt vizsgálja, hogy milyen különböző módokon állhatunk hozzá kultúránk jelenlegi válságához. A könyvrészlettel kapcsolatban építő kritikákat bárkitől örömmel veszünk Takács-Sánta András címére (tsa [kukac] mail.datanet.hu).
SZÖSZ: Tanyasi kisközösség Ópusztaszeren
Terepmunkás csoportunk nemrégiben Ópusztaszeren járt, ahol egy tavaly alakult ökologikus kisközösség tagjaival interjúztunk. A közösség fő érdekessége, hogy minden tagja tanyán él.
A SZÖSZ 2010-ben alakult 6 tanya részvételével, Ópusztaszeren és a környező falvakban található tanyák összefogásaként. Ez egy igen laza közösség: a tanyák nagyobbrészt a maguk dolgait és munkáit végzik, mivel az egymástól való távolságuk az 5-6 km-t is eléri. A SZÖSZ tagjai nagyjából havonta egyszer találkoznak, az együttműködés többnyire beszélgetésekre (léleksimogatókra), közös főzésre és daltanulásra (nők) terjed ki. Időszakosan kalákát is szerveznek néhányuk területén, távlati terv egy iskola létrehozása. A legérdekesebb talán a közösségben az egyéni sorsok és történetek gyűjteménye: a szövetség egymástól teljesen különbözőképpen odakerült egyénekből és családokból áll, igen hasonló és mégis sokszínű motivációkkal a tanyasi gazdálkodásra. Hasonlóságok a tagok között: mindenki többnyire a tanyája (és nem a közösség) szintjén törekszik önellátásra, a vegyszeres gazdálkodást kerüli, a közvetlen szomszédjaitól többnyire elkülönül, a világ jövőjét bizonytalannak látja. Fő különbségek: vallásról, hagyományról való gondolkodás; gazdálkodási, önellátási célok és koncepciók.
Látogatás Markócon
A valóban fenntartható vidékfejlesztés egyik nevezetes hazai példájának helyszínére látogatott terepmunkás csoportunk a közelmúltban. Markóc ráadásul az ország egyik leghátrányosabb helyzetű térségében található.
Markóc egy Dráva melletti aprófalu, húsz családdal, nehéz anyagi körülményekkel és egy nagyon lelkes polgármesterrel, Lantos Tamással. A falu a mára híressé vált helyi gyümölcsészetével és az önellátásra való törekvésével vonta magára a figyelmünket. A hajdan virágzó mezőgazdasággal rendelkező, valaha igen gazdag faluban megszűnt a nagyállattartás, földműveléssel igen kevesen foglalkoztak, a kertek jórészt elhanyagolttá, az emberek munkanélküliekké lettek. A polgármester az Ormánság Alapítvány, a Szociális Földprogram és pályázatok segítségével igyekszik támogatni a lakosságot abban, hogy újra fellendüljön a falu élelmiszer-termelése. Ingyen osztottak tájfajta facsemetét, palántát, vetőmagot, csirkét az embereknek, amit ők nagy örömmel fogadtak. Ezzel újra nagy lendületet, kedvet és főként lehetőséget kaptak arra, hogy házuk körül minél több mindent megtermeljenek maguknak. Markóc látványos lépést tett az önellátás felé.
Falu-szimpózium Bakonyságon
Munkatársunk, Andacs Noémi az egyik meghívott előadója a július 7-i falu-szimpóziumnak a Veszprém megyei Bakonyságon, ahol terepmunkánk eddigi tapasztalatairól beszél majd. A SágHáz Kulturális Egyesület és Bakonyság Község Önkormányzata által szervezett rendezvényen a résztvevők a kisfalvak helyzetét járják körül. Annak lehetőségeit keresik, hogy miként válhat a falu újra "élő, eleven, önmagát fenntartó, működő egységgé".
Nyílt levelünk a Jövő Nemzedékek Ombudsmani intézménye mellett.
Kedves Nagyapa!
Bár személyesen sajnos sohasem találkozhattunk, végre van lehetőségem írni Neked a jövőből. Meg szeretném köszönni egy kitőnő döntésedet.
Munkatársaimmal együtt sokat kutattuk az elmúlt évtizedek belpolitikáját. Minket is meglepett, amikor rájöttünk, hogy egy hirtelen fölismerésed 2011-ben milyen hatalmas mértékben változtatta meg az ország sorsát. Kutatásaink során eddig részben ismeretlen dokumentumok segítségével a következőket derítettük ki. Amikor közelgett az új alkotmány elfogadása, még úgy állt, hogy hiába működött addig remekül, és szolgált mintául szerte a világban, megszüntetitek a jövő nemzedékek ombudsmanjának intézményét. Pontosabban helyettes ombudsmanná fokozzátok le, béna kacsává változtatva ezáltal. Pár nappal a végszavazás előtt azonban egy hirtelen fölismeréstől vezérelve megváltoztattad a véleményed. Sikerült meggyőznöd párttársaidat is arról, hogy a jövő nemzedékek ombudsmanját meg kell őrizni. Sőt mi több, kormányod az elkövetkező években jelentősen meg is erősítette ezt az intézményt: szélesebb hatáskört és a korábbinál lényegesen több munkatársat kapott.
Vagyis politikus kortársaid többségével ellentétben fölismerted, hogy nem elég a rövid távú politikai érdekekre figyelni, ha azt akarjuk, hogy Magyarország virágzó állam legyen. Szükség van egy erős intézményre, amelyik mindig figyelmezteti a döntéshozókat, amikor azok meg akarnak feledkezni az utánunk jövők érdekeiről. Rájöttél, hogy egy ilyen intézmény nem luxus, hanem az élhető jövő minimumkövetelménye.
A jövő nemzedékek ombudsmanjának megerősítése jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ma Magyarországon az emberek életminősége a világon az egyik legjobbnak számít. Szelíd, kisléptékő mezőgazdaság működik szerte az országban veszélyes vegyszerek és génmanipulált növények nélkül, s így mindnyájan egészséges élelmiszereket eszünk. Mivel csak megújuló energiaforrásokat használunk, és a környező országokat is rávettük atomerőműveik bezárására, ivóvizünk és ételünk nem sugárszennyezett, ellentétben a világ annyi más helyével. De nemcsak jó minőségő az élelmünk és a vizünk, hanem ráadásul elegendő is mindenki számára, ami másutt sajnos szintén ritkaságszámba megy manapság. Városainkban az autóforgalom minimális, az emberek jórészt tömegközlekednek és kerékpároznak, így a szmog és a zajszennyezés nálunk már mindenütt a múlté.
Természetvédelmi területeink nagysága folyamatosan növekszik, és szigorúan óvjuk őket, a regenerálódni vágyó emberek nagy örömére. Nagyapa, kulcsfontosságú döntéseddel sokáig nem volt tisztában az utókor. Ám kutatásaink nyomán széles körben ismertté vált, s így most még sokkal inkább hálásak Neked Magyarorszag lakói, mint korábban.
Szeretettel üdvözöl unokád:
Orbán Annamária
a Kisközösségek Nonprofit Kft. munkatársa
Budapest, 2061. március 31.
MÁRCIUS-ÁPRILISI NYILVÁNOS ELŐADÁSOK
Az elkövetkező hetekben két nyilvános, a Kisközösségi Programhoz kapcsolódó előadást is tart Takács-Sánta András:
Március 19-én, szombaton este hét órától "Egyedül nem megy - Ökologikus helyi kisközösségek" címmel a Szilfa Szabadegyetemen a Kájoni Házban (Budapest II. Szilfa u. 4.).
Április 13-án, szerdán este hat órától pedig "Hatalmunk visszaszerzése - Mit tehetnek helyi kisközösségek a környezeti problémák enyhítéséért?" címmel a Rákosmenti Waldorf Általános Iskolában (Budapest XVI. Thököly út 13.).
Takács-Sánta András: Jól-lét a mértékletesség útján - TEDxDanubia2010
Tavaly óta Magyarországon is rendeznek TED-konferenciákat. Ezeken a világhírű rendezvényeken mintegy húsz perc áll az előadók rendelkezésére, hogy inspiratív formában mondják el legfontosabb gondolataikat. A 2010 őszi konferencia egyik meghívott előadója volt Takács-Sánta András, a Kisközösségi Program szakmai vezetője. "Jól-lét a mértékletesség útján" című előadása, amely a helyi kisközösségek fontos szerepét is érinti, megtekinthető alább.
A geotermikus energia helyi hasznosítása
Terepmunkánk keretében 2011 februárjában két olyan településen interjúztunk, amelyek itthon élen járnak a geotermikus energia helyi hasznosításában.
A Szeged közelében lévő, mintegy 7500 fős Kistelek kistérségi központ. A termálvíz hasznosítására 2002-ben megépült a helyi igényeket kiszolgáló tanuszoda és fürdő. 2006 óta viszont már fűtenek is a vízzel. Jelenleg 11 közintézmény (pl. rendelő, gimnázium, kollégium, sportcsarnok) kapcsolódik a rendszerre, amelyben a 85 Celsius fokos termálvíz hőcserélőn keresztül biztosítja az épületek fűtését és melegvíz ellátását. A rendszer nincs teljesen kihasználva, mintegy 70%-os szabad kapacitással működik. A szabad kapacitás kihasználására a kisteleki önkormányzat a közeljövőben további közintézményeket, valamint az épülő ipari parkot is rácsatlakoztatja a geotermikus fűtési rendszerre; továbbá a lakosság egy részét is ezen keresztül látnák el hővel és melegvízzel. A beruházást és az üzemeltetést a Magmaplus Kft. végzi, amelynek tulajdonosa az önkormányzat, valamint a szakmai részt biztosító Aquaplus Kft. – ez utóbbi 1998-ban és 2003-ban részt vett a közeli hódmezővásárhelyi geotermikus energiára épülő fűtési rendszer kiépítésében is.
Hódmezővásárhelyen a geotermikus energia felhasználásának története évtizedekre nyúlik vissza. Először 1968-ban egy termálkútra rákapcsolva már működött egy kisebb fűtési rendszer, majd a 80-as évek folyamán további kutakat is fúrtak. Igazi lendületet az 1990-es évek elején kapott a projekt, amikor gazdaságosságot és környezettudatosságot egyaránt szem előtt tartva az önkormányzat a programjába vette a közműrendszer kiépítését. Az Aquaplus Kft. segítségével készült el 1998-ban az első, majd 2003-ban a projekt második része, amelynek eredményeképpen 3000 panellakást, valamint számos közintézményt (hivatalok, iskolák, uszoda, kórház) fűtenek és látnak el használati melegvízzel. Az üzemeltetést jelenleg a Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. látja el. A projekt megtérülési ideje 8-9 év, de tervezik egy további termálkör létrehozását is, ezzel az összes közintézményt és további lakásokat bekapcsolva a rendszerbe.
A világvége csak rajtunk múlik
A fenti címmel közölt interjút a Magyar Nemzet Online Takács-Sánta Andrással, a Kisközösségi Program szakmai vezetőjével.
"Valódi megoldás csak alulról jöhet, leginkább helyi kisközösségektől. [...] a legtöbb, amit az egyén tehet, hogy a lakóhelyén összefog mindazokkal, akik szintén változtatni szeretnének. Sok-sok ilyen kisközösség együtt már hatalmas erőt képviselhet, az ilyen összefogások már a rendszer megváltoztatásához is hozzájárulhatnak."
A teljes cikk IDE kattintva olvasható.
KÉRME-előadás
A mai napon a keresztény szellemiségű üzletembereket tömörítő Keresztény Értékmegőrző Egyesület estjén tart beszélgetéssel egybekötött előadást Takács-Sánta András a Kisközösségi Programról.
Konferencia-előadások októberben
Két tanácskozáson is szóba kerül a Kisközösségi Program októberben.
15-én, a KÖVET 15. születésnapja alkalmából rendezett konferencia második napján „A Kisközösségi Program: Miért fontos a helyi közösségek újjáélesztése az ökológiai fenntarthatósághoz? címmel tart előadást Takács-Sánta András. A konferencia programja itt érhető el.
Október 29-én az ELTE Társadalomtudományi Karán működő Közös Örökségünk Kutatóműhely szervezésében rendezett tudományos tanácskozáson „Kisközösségek” címmel tart korreferátumot Takács-Sánta András terepmunkánk eddigi legfontosabb eredményeiről. A helyszín a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Irodája.
Országjáró előadások ősszel
Szeptember 9-én az ország egyik legnehezebb helyzetű kistérségében tartott interaktív előadást Takács-Sánta András. A sásdi kistérségben található Mindszentgodisán környékbeli polgármesterekkel, fejlesztőkkel és más értelmiségiekkel beszélgetett a környezeti problémákról és enyhítési lehetőségeikről, különös tekintettel a helyi, kisközösségi megoldásokra.
Október 9-én a nyugati határhoz közel fekvő Egyházasfaluban „Miért fontos a helyi kisközösségek újjáélesztése az ökológiai válság korában?” címmel tartott interaktív előadást Takács-Sánta András. A rendezvényen részt vett többek között a település újonnan megválasztott polgármestere is.
HUMÁNÖKOLÓGIA TANFOLYAM INDUL!
Jelentkezési határidő: szeptember 13.
Szeretne többet tudni a mindannyiunkat fenyegető környezeti problémákról? Szeretne tenni ellenük, csak még nem tudja pontosan, mit is volna igazán érdemes?
„Rapa Nui vagy Tikopia? – Ökológiai válság és kiútlehetőségek” címmel a Kisközösségek Nonprofit Kft. tízhónapos humánökológia tanfolyamot indít 2010 szeptemberétől. Előképzettségtől és korosztálytól függetlenül ajánljuk a tanfolyamot mindenkinek, aki megalapozott tudást akar szerezni a környezeti problémákról és enyhítésük lehetőségeiről.
Témakörök: 1. Az emberi bioszféra-átalakítás története. 2. A fő környezeti problémák áttekintése. 3. A környezeti problémák társadalmi háttere és a fő kiútlehetőségek. 4. Az ökológiai gondolkodásmód alapjai. 5. Ellenérvek az „antizöld” érvekkel szemben. 6. Mit tehetünk mi?
Szeretettel hívunk minden érdeklődőt!
Mi a Kisközösségi Program?
Ahhoz, hogy elkerüljük a mindnyájunkat fenyegető katasztrofális környezeti változásokat, alaposan át kellene alakítanunk jelenlegi életmódunkat. A Kisközösségi Program fő célja, hogy elősegítse olyan helyi kisközösségek formálódását, megerősödését és hatékony ténykedését, amelyek ökologikus életmód-alternatívát kívánnak megvalósítani. Helyi kisközösségen egy adott településen (vagy legalábbis egymáshoz nagyon közeli településeken) élő emberek egy kisebb csoportját értjük, akik rendszeres személyes kapcsolatban állnak egymással, valamint közös értékekkel és célokkal rendelkeznek.
A program részletesebb leírásáért kattintson ide!
